(1) A Hatóság a felügyeleti hatóságokkal együttműködve naprakész és harmonizált, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti módszertant dolgoz ki és tart fenn, amely részletezi a kötelezett szolgáltatók Unión belüli felügyeletének kockázatalapú megközelítését. Az említett módszertan adott esetben iránymutatásokból, ajánlásokból, véleményekből, továbbá egyéb intézkedésekből és eszközökből áll, beleértve különösen a szabályozás– és végrehajtás-technikai standardokat, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusokban meghatározott felhatalmazások alapján.
(2) A felügyeleti módszertan kidolgozása során a Hatóság különbséget tesz a kötelezett szolgáltatók között, többek között a tevékenységeik alapján, valamint az őket érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok típusa és jellege alapján. A felügyeleti módszertannak kockázatalapúnak kell lennie és legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
a) | referenciamutatók és módszertan a kötelezett szolgáltatók kockázati kategóriákba sorolásához fennmaradó kockázati profiljuk alapján, a kötelezett szolgáltatók egyes kategóriái szerint elkülönítve; |
b) | a kötelezett szolgáltatók pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatra vonatkozó önértékeléseinek felügyeleti felülvizsgálatára vonatkozó megközelítések; |
c) | a kötelezett szolgáltatók belső politikáinak és eljárásainak – ideértve az ügyfél-átvilágítási politikákat és eljárásokat is – felügyeleti felülvizsgálatára vonatkozó megközelítések, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésének kockázatalapú megközelítésével összhangban; |
d) | a kötelezett szolgáltatók ügyfeleiben, üzleti kapcsolataiban, ügyleteiben és szállítási csatornáiban rejlő vagy azokhoz kapcsolódó kockázati tényezők, valamint a földrajzi kockázati tényezők felügyeleti értékelésére vonatkozó megközelítések. |
(3) A Hatóság strukturált kérdőíveket és egyéb online vagy offline eszközöket dolgoz ki, amelyeket a Hatóság és a felügyeletek a kötelezett szolgáltatóktól származó adatok és információk – többek között a (2) bekezdésben felsorolt felügyeleti módszertani elemek alkalmazása során felhasználandó adatok – kérése, gyűjtése, összeállítása és elemzése céljából használnak.
A Hatóság által kifejlesztett eszközök biztosítják a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos objektív és összehasonlítható adatok és információk kötelezett szolgáltatóktól történő gyűjtését, és lehetővé teszik a felügyeletek és a Hatóság közötti hatékony és gyors információcserét.
A Hatóság törekszik arra, hogy az említett eszközöket kidolgozza, amint a felügyeleti módszertan a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer egészére alkalmazandóvá válik.
(4) A felügyeleti módszertannak magas szintű uniós felügyeleti standardokat kell tükröznie, és a vonatkozó nemzetközi standardokra és iránymutatásokra kell épülnie. A Hatóság rendszeresen felülvizsgálja és aktualizálja felügyeleti módszertanát, figyelembe véve a belső piacot érintő kockázatok alakulását, többek között a nemzeti bűnüldöző hatóságok és a pénzügyi információs egységek által azonosított kockázatokat és veszélyeket. A felügyeleti módszertannak a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie a legjobb gyakorlatokat és a nemzetközi standardok alkotói által kidolgozott iránymutatásokat.