(1) Amennyiben a Hatóság az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tények lehetséges fennállására utaló komoly jeleket észlel, amely tények fennállása a II. mellékletben felsorolt egy vagy több jogsértés megvalósulásának minősülhet, akkor a Hatóság a saját szervezetén belül független vizsgálati munkacsoportot jelöl ki az ügy kivizsgálására. A vizsgálati munkacsoport nem vehet részt, és nem vehetett részt az érintett kiválasztott kötelezett szolgáltató közvetlen felügyeletében, és funkcióit az ügyvezető testülettől függetlenül kell ellátnia. A Hatóság belső eljárásokat dolgoz ki a független vizsgálati csoport tagjainak kiválasztására vonatkozó szabályok meghatározására, különösen e tagok ismereteire, hátterére, szakértelmére és tapasztalataira vonatkozóan.
(2) A vizsgálati munkacsoport a vizsgálat által érintett személyek észrevételeinek figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett jogsértéseket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja az ügyvezető testületnek.
A vizsgálati munkacsoport a feladatainak elvégzése érdekében a 17. cikkel összhangban információt kérhet, valamint a 18. és a 19. cikkel összhangban vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezhet.
A vizsgálati munkacsoport a feladatainak elvégzése során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet a közös felügyeleti csoport a felügyeleti tevékenységei során összegyűjtött.
(3) Vizsgálatának befejezésekor és a megállapításaikat tartalmazó ügyiratnak az ügyvezető testület részére történő benyújtása előtt a vizsgálati csoport lehetőséget biztosít a vizsgálat által érintett személyeknek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos meghallgatásra. A vizsgálati munkacsoport kizárólag olyan tényekre alapozhatja a megállapításait, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálat által érintett személyek lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket.
Az érintett személyek védelemhez való jogát az e cikk alapján lefolytatott vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.
(4) Amikor a vizsgálati munkacsoport benyújtja a megállapításait tartalmazó ügyiratot az ügyvezető testületnek, erről tájékoztatja a vizsgálat alá vont személyeket. A vizsgálat alá vont személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelméhez fűződő jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a harmadik feleket érintő bizalmas információkra.
(5) A vizsgálati munkacsoport megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, valamint – amennyiben ezt az érintett személyek kérik – a vizsgálat által érintett személyeknek a 24. cikk (1) bekezdése szerinti meghallgatását követően az ügyvezető testületnek kell határoznia arról, hogy a vizsgálat alá vont személyek elkövettek-e a II. mellékletben felsoroltak közül egy vagy több jogsértést, és amennyiben igen, a 22. cikkel összhangban pénzbírságot kell kiszabnia, valamint – a pénzbírság kiszabása mellett vagy helyett – a 21. cikkel összhangban közigazgatási intézkedést kell alkalmaznia.
(6) A vizsgálati munkacsoport nem vesz részt az ügyvezető testület megbeszélésein, és más módon sem avatkozik bele az ügyvezető testület döntéshozatali folyamatába.
(7) A Bizottság további eljárási szabályokat fogad el a pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabását jelentő hatáskör gyakorlására vonatkozóan, beleértve a védelemhez való jogra vonatkozó rendelkezéseket, az átmeneti rendelkezéseket, valamint a pénzbírságok és kényszerítő bírságok behajtását, továbbá részletes szabályokat fogad el a szankciók kiszabása és végrehajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozóan.
Az első albekezdésben említett szabályokat a 100. cikkel összhangban, e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kell elfogadni.
A Bizottság 2027. január 1-ig elfogadja a második albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.
(8) A Hatóság az ügyet büntetőeljárás megindítása céljából a releváns nemzeti hatóságok elé terjeszti, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett a Hatóság nem szab ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.