2. cikk – Fogalommeghatározások

By /

(1)   E rendelet alkalmazásában:

1.

„pénzmosás”: az (EU) 2018/1673 irányelv 3. cikkének (1) és (5) bekezdésében meghatározott magatartás, beleértve az ilyen magatartáshoz nyújtott bűnsegélyt és az arra való felbujtást vagy annak kísérletét is, függetlenül attól, hogy a legalizálni kívánt vagyont eredményező cselekményeket valamely tagállam vagy harmadik ország területén hajtották-e végre; az ilyen magatartás tényállási elemeként megkívánt ismeretre, szándékra vagy célzatra az objektív ténybeli körülményekből lehet következtetni;

2.

„terrorizmusfinanszírozás”: az (EU) 2017/541 irányelv 11. cikkében meghatározott magatartás, beleértve az ilyen magatartáshoz nyújtott bűnsegélyt és az arra való felbujtást vagy annak kísérletét is, függetlenül attól, hogy arra valamely tagállam vagy harmadik ország területén kerül-e sor; az ilyen magatartás tényállási elemeként megkívánt ismeretre, szándékra vagy célzatra az objektív ténybeli körülményekből lehet következtetni;

3.

„büntetendő cselekmény”: az (EU) 2018/1673 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti büntetendő cselekmény, valamint az (EU) 2017/1371 irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, az említett irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti passzív és aktív vesztegetés, valamint az említett irányelv 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározottak szerinti hűtlen kezelés;

4.

„pénzeszközök” vagy „vagyon”: az (EU) 2018/1673 irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerinti vagyon;

5.

„hitelintézet”:

a)

az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározottak szerinti hitelintézet;

b)

a hitelintézet 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában meghatározottak szerinti fióktelepe, amennyiben az az Unióban található, függetlenül attól, hogy annak központi irodája valamely tagállamban vagy harmadik országban van-e;

6.

„pénzügyi intézmény”:

a)

a hitelintézettől, illetve a befektetési vállalkozástól eltérő vállalkozás, amely a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv  Az Európai Parlament(HL L 176) I. mellékletének 2–12., 14. és 15. pontjában felsorolt egy vagy több tevékenységet végez, beleértve a pénzváltó irodák (bureaux de change) tevékenységeit is – de kizárva az (EU) 2015/2366 irányelv I. mellékletének 8. pontjában említett tevékenységeket – vagy egy olyan vállalkozás, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése, beleértve a pénzügyi holdingtársaságokat, a vegyes pénzügyi holdingtársaságokat és a pénzügyi vegyes tevékenységű holdingtársaságokat is;

b)

a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  Az Európai Parlament(HL L 335) 13. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti biztosító – amennyiben az említett irányelv hatálya alá tartozó életbiztosítási vagy egyéb, befektetéshez kapcsolódó biztosítási tevékenységeket folytat – beleértve a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontjában meghatározottak szerinti biztosítói holdingtársaságokat és vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaságokat;

c)

az (EU) 2016/97 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározottak szerinti biztosításközvetítő, amennyiben életbiztosítási és egyéb, befektetéshez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokkal összefüggésben jár el, az olyan biztosításközvetítő kivételével, akik vagy amelyek nem vesznek át biztosítási díjakat vagy az ügyfélnek szánt összegeket, valamint akiknek vagy amelyeknek a tevékenységéért saját termékeik tekintetében egy vagy több biztosító vagy biztosításközvetítő tartozik felelősséggel;

d)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv  Az Európai Parlament (HL L 173) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározottak szerinti befektetési vállalkozás;

e)

kollektív befektetési forma, különösen:

i.

a 2009/65/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV) és annak az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társasága, vagy az említett irányelvvel összhangban engedélyezett olyan befektetési társaság, amely nem jelölt ki alapkezelő társaságot, és amely ÁÉKBV befektetési jegyeit kínálja vásárlásra az Unióban;

ii.

a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerinti alternatív befektetési alap és annak az említett irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott olyan alternatívbefektetésialap-kezelője, amely az említett irányelv 2. cikkében meghatározott hatály alá tartozik;

f)

a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  Tanács 909/2014/EU (HL L 257) 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározottak szerinti központi értéktár;

g)

a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv  Tanács 2014/17/ЕU (HL L 60) 4. cikkének 2. pontjában, valamint a 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  Tanács 2008/48/EK (HL L 133) 3. cikkének b) pontjában meghatározottak szerinti hitelező;

h)

a 2014/17/EU irányelv 4. cikkének 5. pontjában és a 2008/48/EK irányelv 3. cikkének f) pontjában meghatározottak szerinti hitelközvetítő, amennyiben az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 25. pontjában meghatározottak szerinti – a hitelmegállapodással kapcsolatos – pénzt tartja, kivéve az olyan hitelközvetítőt, akinek vagy amelynek a tevékenységéért egy vagy több hitelező vagy hitelközvetítő tartozik felelősséggel;

i)

kriptoeszköz-szolgáltató;

j)

az a)–i) pontban említett pénzügyi intézmény fióktelepe, amennyiben az az Unióban található, függetlenül attól, hogy központi irodája valamely tagállamban vagy harmadik országban található-e;

7.

„kriptoeszköz”: az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározottak szerinti kriptoeszköz, kivéve, ha az említett rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében felsorolt kategóriák hatálya tartozik;

8.

„kriptoeszköz-szolgáltatás”: az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 16. pontjában meghatározottak szerinti kriptoeszköz-szolgáltatás, kivéve az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdése 16. pontjának h) alpontjában említett, kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás nyújtását;

9.

„kriptoeszköz-szolgáltató”: az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározottak szerinti kriptoeszköz-szolgáltató, amennyiben egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt;

10.

„pénzügyi vegyes tevékenységű holdingtársaság”: a pénzügyi holdingtársaságtól vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaságtól eltérő vállalkozás, amely nem leányvállalata valamely másik vállalkozásnak, és amelynek leányvállalatai között található legalább egy hitelintézet vagy pénzügyi intézmény;

11.

„bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző, illetve társasági szolgáltató”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik felek részére a következő szolgáltatások bármelyikét üzletszerűen nyújtja:

a)

társaságok vagy más jogi személyek alapítása;

b)

társaság igazgatójaként vagy ügyvezetőjeként, személyegyesítő társaságban tagként vagy más jogi személyek esetében hasonló tisztségben folytatott tevékenység, vagy annak megszervezése, hogy más személy ilyen tevékenységet végezzen;

c)

székhely, üzleti cím, levelezési vagy igazgatási cím, továbbá más kapcsolódó szolgáltatás nyújtása társaság, személyegyesítő társaság vagy más jogi személy vagy jogi konstrukció részére;

d)

kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagyonkezelőjeként végzett tevékenység vagy – hasonló jogi konstrukció esetén – a vagyonkezelővel egyenértékű funkció, vagy annak megszervezése, hogy más személy ilyen tevékenységet végezzen;

e)

más személy részvényesi meghatalmazottjaként végzett tevékenység vagy annak megszervezése, hogy más személy ilyen tevékenységet végezzen;

12.

„szerencsejáték-szervezés”: olyan szolgáltatás, amely vagyoni értékkel bíró téttel játszott szerencsejátékot foglal magában, ideértve azokat is, amelyek esetében a készség is szerepet játszik, így a lottó- és kaszinójátékokat, a kártyajátékokat és a fogadást, mely szolgáltatások nyújtása valamely fizikai létesítményben, vagy bármely más távoli hozzáférést biztosító eszköz útján, például elektronikus módon, vagy más kommunikációs módszerrel és a szolgáltatás igénybe vevőjének egyedi kérésére történik;

13.

„nem pénzügyi vegyes tevékenységű holdingtársaság”: a pénzügyi holdingtársaságtól vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaságtól eltérő vállalkozás, amely nem leányvállalata valamely másik vállalkozásnak, és amelynek leányvállalatai között található legalább egy, a 3. cikk 3. pontjában említettek szerinti kötelezett szolgáltató;

14.

„saját tárhelyen működtetett cím”: az (EU) 2023/1113 rendelet 3. cikkének 20. pontjában meghatározottak szerinti saját tárhelyen működtetett cím;

15.

„közösségi finanszírozási szolgáltató”: az (EU) 2020/1503 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározottak szerinti közösségi finanszírozási szolgáltató;

16.

„közösségi finanszírozási közvetítő”: a közösségi finanszírozási szolgáltatótól eltérő vállalkozás, amelynek üzleti tevékenysége nyilvános vagy korlátozott számú finanszírozó számára nyitott, internetalapú információs rendszeren keresztül történő megfeleltetés vagy a megfeleltetés elősegítése a következők tekintetében:

a)

projektgazdák, azaz olyan természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek egy konkrét célkitűzés megvalósítására irányuló, egy vagy több előre meghatározott műveletből álló projektekhez keresnek finanszírozást, beleértve egy adott ügy vagy rendezvény érdekében végzett adományszervezést is, függetlenül attól, hogy ezeket a projekteket a nyilvánosság vagy korlátozott számú finanszírozó figyelmébe ajánlják-e; és

b)

finanszírozók, azaz a projektek finanszírozásához kamatos vagy kamat nélküli kölcsönök vagy adományok révén hozzájáruló természetes vagy jogi személyek, beleértve azokat az eseteket is, amikor az ilyen adományok révén az adományozó valamilyen nem anyagi juttatásra válik jogosulttá;

17.

„elektronikus pénz”: a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  Tanács 2009/110/EK (HL L 267) 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerinti elektronikus pénz, kivéve az említett irányelv 1. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett monetáris értéket;

18.

„letelepedés” illetve „telephely”: a 3. cikk hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek valamely kötelezett szolgáltató általi tényleges folytatása a központi irodája szerinti országtól eltérő valamely tagállamban vagy harmadik országban, határozatlan időre és stabil infrastruktúrán – többek között az alábbiakon – keresztül:

a)

fióktelep vagy leányvállalat;

b)

hitelintézetek és pénzügyi intézmények esetében a prudenciális szabályozás értelmében telephelynek minősülő infrastruktúra;

19.

„üzleti kapcsolat”: valamely kötelezett szolgáltató szakmai tevékenységeihez kapcsolódó üzleti, szakmai vagy kereskedelmi kapcsolat, amely valamely kötelezett szolgáltató és ügyfél között jött létre, többek között írásbeli szerződés hiányában is, és amely – a kapcsolat létesítésekor – várhatóan ismétlődési vagy időtartami elemmel rendelkezik, vagy amely a későbbiekben tesz szert erre;

20.

„ügyletsorozat”: meghatározott időtartamon belül végrehajtott, két vagy több olyan ügylet, amelyek indítási és rendeltetési helye, valamint célja, vagy egyéb releváns jellemzői azonosak vagy hasonlók;

21.

„harmadik ország”: olyan joghatóság, független állam vagy autonóm terület, amely nem része az Uniónak, valamint rendelkezik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó saját jogszabályokkal vagy végrehajtási rendszerrel;

22.

„levelezőbanki kapcsolat”:

a)

banki szolgáltatásoknak egy hitelintézet mint a levelezőbank általi nyújtása egy másik hitelintézet mint válaszadó részére, beleértve többek között a folyó- és forrást jelentő egyéb számlák vezetését, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat is, például a készpénzgazdálkodást, az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 25. pontjában meghatározottak szerinti pénznek a nemzetközi átutalását, a csekkelszámolást, a bank nevében történő lebonyolításra szolgáló (payable through) számlák vezetését és a devizaszolgáltatásokat;

b)

kapcsolat hitelintézetek között, pénzügyi intézmények között, illetve hitelintézetek és pénzügyi intézmények között, beleértve azt is, amikor valamely levelezőintézet, illetve -intézmény hasonló szolgáltatásokat nyújt valamely válaszadó intézetnek, illetve intézménynek, továbbá beleértve az értékpapírügyletek vagy az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 25. pontjában meghatározottak szerinti pénz átutalása, a kriptoeszköz-ügyletek vagy a kriptoeszközök átruházása céljára kialakított kapcsolatokat is;

23.

„fiktív intézet, illetve intézmény”:

a)

a kriptoeszköz-szolgáltatóktól eltérő hitelintézetek és pénzügyi intézmények esetében: hitelintézet vagy pénzügyi intézmény, illetve hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények által folytatott tevékenységekkel megegyező tevékenységeket folytató intézet vagy intézmény, amelyet egy olyan joghatóságban hoztak létre, amelyben nem rendelkezik érdemi ügyvitelt és vezetést magában foglaló fizikai jelenléttel, továbbá nincs kapcsolatban valamely szabályozott pénzügyi csoporttal;

b)

kriptoeszköz-szolgáltatók esetében: olyan szervezet, amelynek a neve szerepel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által az (EU) 2023/1114 rendelet 110. cikke alapján létrehozott nyilvántartásban, vagy olyan, harmadik országbeli szervezet, amely kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt anélkül, hogy az adott országban engedéllyel rendelkezne, le lenne telepedve vagy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó felügyelet hatálya alá tartozna;

24.

„kriptoeszköz-számla”: az (EU) 2023/1113 rendelet 3. cikkének 19. pontjában meghatározottak szerinti kriptoeszköz-számla;

25.

„anonimitást elősegítő kriptopénz”: olyan kriptoeszközök, amelyek arra irányuló beépített jellemzőkkel rendelkeznek, hogy a kriptoeszközök átruházásával kapcsolatos információkat szisztematikusan vagy opcionálisan anonimizálják;

26.

„virtuális IBAN”: a fizetéseket olyan fizetési számlára átirányító azonosító, amelyet az ezen azonosítótól eltérő IBAN azonosít;

27.

„jogalany-azonosító”: az ISO 17442 szabvány szerinti, valamely jogalanyhoz hozzárendelt egyedi alfanumerikus hivatkozási kód;

28.

„tényleges tulajdonos”: olyan természetes személy, aki végső soron tulajdonosa valamely jogalanynak, kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukciónak vagy hasonló jogi konstrukciónak, vagy akinek ezek az ellenőrzése alatt állnak;

29.

„kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukció”: a vagyonrendelő által szándékosan, az élők között vagy a halálakor, általában írásos dokumentum formájában létesített bizalmi vagyonkezelési konstrukció, amelynek célja, hogy a vagyoni eszközöket a kedvezményezett javára vagy meghatározott célból vagyonkezelő ellenőrzése alá helyezze;

30.

„lehetséges kedvezményezettek”: azok a természetes vagy jogi személyek, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja, akik vagy amelyek közül a vagyonkezelők a szabad rendelkezésű bizalmi vagyonkezelési konstrukciókban kiválaszthatják a kedvezményezetteket;

31.

„alapértelmezett kedvezményezett”: azok a természetes vagy jogi személyek, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja, akik vagy amelyek valamely szabad rendelkezésű bizalmi vagyonkezelési konstrukció kedvezményezettjei, amennyiben a vagyonkezelők nem gyakorolják diszkrecionális jogkörüket;

32.

„jogi konstrukció”: kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy olyan konstrukció, amely a kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukcióhoz hasonló struktúrával vagy funkcióval rendelkezik, beleértve a fiducie-t, valamint a Treuhand és a fideicomiso egyes típusait;

33.

„alapinformációk”:

a)

jogi személy vonatkozásában:

i.

a jogi személy jogi formája és neve;

ii.

az alapító okirat és az alapszabály, ha külön okiratban szerepel;

iii.

a bejegyzett vagy hivatalos székhelynek, valamint – ha ezektől eltérő – az üzleti tevékenység fő helyének a címe és a létrehozás szerinti ország;

iv.

a jogi képviselők listája;

v.

adott esetben a részvényesek vagy a tagok listája, beleértve az egyes részvényesek által birtokolt részvények számára, e részvények kategóriáira és a kapcsolódó szavazati jogok jellegére vonatkozó információkat;

vi.

amennyiben rendelkezésre áll, a nyilvántartási szám, az európai egyedi azonosító, az adóazonosító szám és a jogalany-azonosító;

vii.

az alapítványok esetében azon vagyoni eszközök, amelyekkel az alapítvány céljai megvalósítása érdekében rendelkezik;

b)

jogi konstrukció vonatkozásában:

i.

a jogi konstrukció neve vagy egyedi azonosítója;

ii.

a bizalmi vagyonkezelési megállapodás vagy egy azzal egyenértékű okirat;

iii.

a jogi konstrukció céljai, ha vannak ilyenek;

iv.

a jogi konstrukció keretében birtokolt vagy a jogi konstrukció révén kezelt vagyoni eszközök;

v.

a kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukciók vagyonkezelőinek vagy – hasonló jogi konstrukció esetében – a vagyonkezelővel egyenértékű pozíciót betöltő személyeknek a tartózkodási helye, valamint – ha ettől eltérő – a kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló jogi konstrukció igazgatásának a helye;

34.

„kiemelt közszereplő”: olyan természetes személy, aki fontos közhivatalt tölt vagy töltött be, ide tartoznak többek között:

a)

valamely tagállamban:

i.

az államfők, kormányfők, miniszterek, miniszterhelyettesek vagy államtitkárok;

ii.

az országgyűlési képviselők vagy hasonló jogalkotó szervek tagja;

iii.

a politikai pártok irányító szerveinek olyan tagjai, akik nemzeti végrehajtó vagy jogalkotó szervekben, vagy legalább 50 000 lakosú választókerületeket képviselő regionális vagy helyi végrehajtó vagy jogalkotó szervekben rendelkeznek megbízatással;

iv.

a legfelsőbb bíróságok, alkotmánybíróságok vagy egyéb olyan, felső szintű igazságügyi szervek tagjai, amelynek a határozatai ellen – kivételes körülményektől eltekintve – további fellebbezésnek nincs helye;

v.

a számvevőszékek tagjai vagy a központi bankok igazgatósági tagjai;

vi.

a nagykövetek, az ügyvivők, fa egyveres erők magas rangú tisztjei;

vii.

a 2013/34/EU irányelv 22. cikkében felsorolt kapcsolatok valamelyike alapján az állam által, vagy amennyiben e vállalkozások az említett irányelv 3. cikkének (3), (4), (6), illetve (7) bekezdésében meghatározott közép- vagy nagyvállalkozásnak vagy közép- vagy nagycsoportnak minősülnek, a regionális vagy a helyi hatóságok által ellenőrzött vállalkozások ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületeinek tagjai;

viii.

a legalább 50 000 lakosért felelős regionális és helyi hatóságok vezetői, beleértve a települések csoportosulásait és a nagyvárosi régiókat is;

ix.

a tagállamok által előírt egyéb fontos közhivatalok;

b)

valamely nemzetközi szervezetben:

i.

valamely nemzetközi szervezet legmagasabb rangú tisztviselője, annak helyettesei, és a vezetőtestületi tagok vagy azzal egyenértékű funkciókat betöltő személyek;

ii.

valamely tagállam vagy az Unió képviselői;

c)

uniós szinten:

az uniós intézmények és szervek szintjén az a) pont i., ii., iv., v. és vi. alpontjában felsoroltakkal egyenértékű funkciót betöltő személyek;

d)

valamely harmadik országban:

az a) pontban felsoroltakkal egyenértékű funkciót betöltő személyek;

35.

„családtag”:

a)

a házastárs vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatban vagy hasonló konstrukcióban élő személy;

b)

a gyermek, valamint e gyermek házastársa vagy a gyermekkel bejegyzett élettársi kapcsolatban vagy hasonló konstrukcióban élő személy;

c)

a szülő;

d)

a 34. pont a) alpontjának i. alpontjában említett funkciók, valamint uniós szinten vagy harmadik országbeli egyenértékű funkciók esetében a testvér;

36.

„közeli kapcsolatban álló személy”:

a)

azon természetes személy, akiről tudott, hogy valamely kiemelt közszereplővel közösen jogi személyek vagy jogi konstrukciók tényleges tulajdonosai, vagy a kiemelt közszereplővel bármely egyéb szoros üzleti kapcsolatban állnak;

b)

azon természetes személy, aki egyedüli tényleges tulajdonosa egy olyan jogi személynek vagy jogi konstrukciónak, amelyről tudott, hogy ténylegesen valamely kiemelt közszereplő javára létesítették;

37.

„vezető testület”: a nemzeti joggal összhangban kijelölt kötelezett szolgáltató testülete vagy testületei, amely felhatalmazással rendelkezik vagy amelyek felhatalmazással rendelkeznek a kötelezett szolgáltató stratégiájának, célkitűzéseinek és általános irányításának a meghatározására, valamint amely felügyeli és nyomon követi vagy amelyek felügyelik és nyomon követik a vezetői döntéshozatalt, továbbá amely magában foglalja vagy amelyek magukban foglalják a kötelezett szolgáltató üzleti tevékenységét ténylegesen irányító személyeket is; amennyiben nincs ilyen testület, az a személy, aki ténylegesen irányítja a kötelezett szolgáltató üzleti tevékenységét;

38.

„vezetési funkciót betöltő vezető testület”: a kötelezett szolgáltató napi irányításáért felelős vezető testület;

39.

„felügyeleti funkciót betöltő vezető testület”: a vezetői döntéshozatal felügyeletének és nyomon követésének szerepében eljáró vezető testület;

40.

„felső vezetés”: a vezetési funkciót betöltő vezető testület tagjai, valamint az olyan tisztviselők és alkalmazottak, akik elegendő ismerettel rendelkeznek a kötelezett szolgáltató pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak való kitettségéről, valamint megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkeznek ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket hozzanak;

41.

„csoport”: vállalkozások csoportja, amely egy anyavállalatból, annak leányvállalataiból, valamint olyan vállalkozásokból áll, amelyek a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének értelmében vett kapcsolat révén kapcsolódnak egymáshoz;

42.

„anyavállalat”:

a)

az Unió területén központi irodával rendelkező csoportok esetében az a kötelezett szolgáltató, amely a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 9. pontjában meghatározottak szerinti olyan anyavállalkozás, amely nem leányvállalata egy másik uniós vállalkozásnak, feltéve, hogy legalább egy leányvállalat kötelezett szolgáltató;

b)

az Unió területén kívüli központi irodával rendelkező csoportok esetében, amennyiben legalább két vagy leányvállalat az Unióban letelepedett kötelezett szolgáltató, az adott csoporthoz tartozó, az Unióban letelepedett olyan vállalkozás, amely:

i.

kötelezett szolgáltató;

ii.

olyan vállalkozás, amely nem leányvállalata egy, az Unióban letelepedett kötelezett szolgáltatónak minősülő másik vállalkozásnak;

iii.

elegendő súlya van a csoporton belül, és elegendő ismeretekkel rendelkezik a csoport azon tevékenységeiről, amelyek e rendelet követelményeinek hatálya alá tartoznak; valamint

iv.

felelős az e rendelet II. fejezetének 2. szakasza szerinti csoportszintű követelmények végrehajtásáért;

43.

„készpénz”: az (EU) 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet  Tanács (EU) 2018/1672 (HL L 284) 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerinti készpénz;

44.

„illetékes hatóság”:

a)

pénzügyi információs egység;

b)

felügyeleti hatóság;

c)

olyan hatóság, amelynek funkciója a pénzmosásnak, annak alapbűncselekményeinek vagy a terrorizmusfinanszírozásnak a kivizsgálása vagy büntető eljárás alá vonása, illetve amelynek feladata a bűncselekményből származó vagyon felkutatása, lefoglalása vagy befagyasztása és elkobzása;

d)

a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem tekintetében kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóság;

45.

„felügyelet”: az annak biztosítására irányuló feladatokkal megbízott szerv – többek között az AMLA az (EU) 2024/1620 rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében rábízott feladatok ellátása során –, hogy a kötelezett szolgáltatók megfeleljenek az e rendeletben foglalt követelményeknek;

46.

„felügyeleti hatóság”: közjogi szervnek minősülő felügyelet, az (EU) 2024/1640 irányelv 37. cikke szerinti felügyeleti funkciójának ellátása során az önszabályozó testületeket felügyelő hatóság vagy a felügyeletként eljáró AMLA;

47.

„önszabályozó testület”: olyan testület, amely valamely szakma gyakorlóit képviseli, továbbá szerepet tölt be a szabályozásukban, bizonyos felügyeleti, illetve nyomonkövetési funkció ellátásában, valamint a rájuk vonatkozó szabályok érvényesítésének a biztosításában;

48.

„pénz-, illetve egyéb vagyoni eszközök”: bármely vagyoni eszköz, többek között – de nem kizárólag – a következők: pénzügyi eszközök, gazdasági erőforrások, többek között olaj és egyéb természeti erőforrások, mindenféle – materiális vagy immateriális, ingó vagy ingatlan, bármilyen módon szerzett – javak, pénzeszközökkel, illetve egyéb vagyoni eszközökkel kapcsolatos jogcímet vagy az azokban való érdekeltséget igazoló, bármilyen – például elektronikus vagy digitális – formátumban lévő okmány vagy okirat, többek között – de nem kizárólag – bankhitelek, utazási csekkek, bankcsekkek, postautalványok, részvények, kötvények, váltók vagy hitellevelek, kamatok, osztalékok vagy az ilyen pénz-, illetve egyéb vagyoni eszközökből származó vagy azok által képzett egyéb jövedelem vagy értéktöbblet, továbbá bármely egyéb vagyoni eszköz, amely potenciálisan felhasználható pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzésére;

49.

„célzott pénzügyi szankciók”: az EUSZ 29. cikke alapján elfogadott tanácsi határozatok és az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott tanácsi rendeletek értelmében jegyzékbe vett személyek és szervezetek tekintetében mind a vagyoni eszközök befagyasztása, mind pedig pénz-, illetve egyéb vagyoni eszközök javukra történő közvetlen vagy közvetett rendelkezésre bocsátásának a tilalma;

50.

„ENSZ pénzügyi szankciók”: az alábbiak értelmében jegyzékbe vett személyek és szervezetek tekintetében mind a vagyoni eszközök befagyasztása, mind pedig pénz-, illetve egyéb vagyoni eszközök javukra történő közvetlen vagy közvetett rendelkezésre bocsátásának a tilalma:

a)

az ENSZ BT 1267 (1999) sz. határozata és az azt felváltó határozatok;

b)

az ENSZ BT 1373 (2001) sz. határozata, beleértve az arról való döntést, hogy a vonatkozó szankciókat alkalmazni kell egy adott személyre vagy szervezetre, valamint e döntés nyilvános közlését is;

c)

az ENSZ proliferációfinanszírozással kapcsolatos pénzügyi szankciói;

51.

„az ENSZ proliferációfinanszírozással kapcsolatos pénzügyi szankciói”: az alábbiak értelmében jegyzékbe vett személyek és szervezetek tekintetében mind a vagyoni eszközök befagyasztása, mind pedig pénz-, illetve egyéb vagyoni eszközök javukra történő közvetlen vagy közvetett rendelkezésre bocsátásának a tilalma:

a)

az ENSZ BT 1718 (2006) sz. határozata és az azt felváltó bármely határozat;

b)

az ENSZ BT 2231 (2015) sz. határozata és az azt felváltó bármely határozat;

c)

az ENSZ BT a tömegpusztító fegyverek proliferációjának finanszírozásával kapcsolatban vagyonieszköz-befagyasztásról, valamint pénz-, illetve egyéb vagyoni eszközök rendelkezésre bocsátásának a tilalmáról szóló bármely egyéb határozata;

52.

„hivatásos labdarúgóklub”: bármely jogi személy, amely olyan labdarúgóklub tulajdonosa vagy üzemeltetője, amelyik rendelkezik licenccel és részt vesz valamely tagállamban rendezett nemzeti labdarúgó-bajnokság(ok)on, valamint amelynek játékosai és személyzete szerződéses viszonyban állnak a klubbal, és szolgáltatásaikért cserébe díjazásban részesülnek;

53.

„labdarúgójátékos-közvetítő”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely díj ellenében közvetítő szolgáltatásokat nyújt, valamint labdarúgó-játékosokat vagy hivatásos labdarúgóklubokat képvisel labdarúgó-játékosra vonatkozó szerződés megkötése céljából folytatott tárgyalásokon, vagy hivatásos labdarúgóklubokat képvisel labdarúgó-játékosok átigazolásáról szóló megállapodások megkötése céljából folytatott tárgyalásokon;

54.

„nagy értékű áruk”: a IV. mellékletben felsorolt áruk;

55.

„nemesfémek és drágakövek”: az V. mellékletben felsorolt fémek és kövek;

56.

„kulturális javak”: a 116/2009/EK tanácsi rendelet  Tanács 116/2009/EK (HL L 39) I. mellékletében felsorolt javak;

57.

„információmegosztási partnerség”: olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi információk megosztását és feldolgozását a kötelezett szolgáltatók és – adott esetben – a 44. pont a), b) és c) alpontjában említett illetékes hatóságok között, a pénzmosás, annak alapbűncselekményei és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése és az ellenük való küzdelem céljából, nemzeti szinten vagy határokon átnyúló alapon, e partnerség formájától függetlenül.

(2)   Az (1) bekezdés 34. pontjában említett fontos közhivatalok egyikébe sem értendők bele a középvezetői és a beosztotti pozíciót betöltő személyek.

(3)   A tagállamok – amennyiben azt közigazgatási szervezetük és a kockázat indokolja – alacsonyabb küszöbértéket is megállapíthatnak az alábbi fontos közhivatalok megjelölésére:

a)

a regionális vagy helyi szinten képviselt politikai pártok irányító szerveinek tagjai, az (1) bekezdés 34. pontja a) alpontja iii. alpontjában említettek szerint;

b)

a regionális vagy helyi hatóságok vezetői, az (1) bekezdés 34. pontja a) alpontja viii) alpontjában említettek szerint.

A tagállamok értesítik a Bizottságot az említett az alacsonyabb küszöbértékekről.

(4)   A tagállamok e cikk (1) bekezdése 34. pontja a) alpontja vii. alpontjával kapcsolatban – amennyiben azt közigazgatási szervezetük és a kockázat indokolja – alacsonyabb küszöbértéket is meghatározhatnak a regionális vagy helyi hatóságok által ellenőrzött vállalkozások azonosítására vonatkozóan, mint amit a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (3), (4), (6) és (7) bekezdése meghatároz.

A tagállamok értesítik a Bizottságot erről az alacsonyabb küszöbértékről.

(5)   A tagállamok – amennyiben azt társadalmi és kulturális szerkezetük, valamint a kockázat indokolja – tágabb hatályt is alkalmazhatnak testvérek kiemelt közszereplők családtagjaiként való megjelölésére vonatkozóan, az (1) bekezdés 35. pontja d) alpontjában említettek szerint.

A tagállamok értesítik a Bizottságot erről a tágabb hatályról.

Scroll to Top